Olympic Green
2007 november 24. | Szerző: Melange
Olympic Green
| National Stadium Sportág: Atlétika, Labdarúgás (döntő) Nemzeti stadion, az Olympic Green keleti oldalán található. Az épületet “madárfészeknek” becézik, egyrészt a hasonlatosság miatt, másrészt, mert az Olimpiai Játékok fő helyszíne. Férőhely: 91.000 néző Építkezés kezdete: 2003. december. Elkészül: 2007. decemberre. |
 |
| National Indoor Stadium Sportág: Torna, Gumiasztal, Kézilabda (döntők) Az Olympic Green északi részén fekszik. Férőhely: 20.000 néző Versenyek dátuma: aug. 9 – 14, 17-19 (torna), aug. 15 – 16 (gumiasztal), aug. 20 – 23 (kézilabda) Építkezés kezdete: 2005. május 28 Elkészül: 2007. október |
 |
| National Aquatics Center Sportág: Úszás, műugrás, szinkronúszás, vízilabda (döntő) Nemzeti úszóközpont: tízpályás medence, műugró és két bemelegítő medencével, az Olympic Green keleti részén található. Férőhely: 17000 néző (ebből 11 ezer alkalmi ülőhely) Versenyek dátuma: aug 9 – 16 (úszás), aug. 17 – 24 (műugrás), aug. 17 – 22 (szinkronúszás) Építkezés kezdete: 2003. december 24 Elkészül: 2007. október |
 |
|
Fencing Hall |
 |
| Olympic Green Archery Field Sportág: Ijászat Férőhely: 5.000 néző Versenyek dátuma: aug. 9 – 15 Építkezés kezdete: 2005. december Elkészül: 2007. augusztus |
 |
| Olympic Green Hockey Field Sportág: Gyeplabda Nemzeti gyeplabda stadion, az Olympic Green területén Férőhely: 12.000 néző (A), 5000 (B) Versenyek dátuma: aug 10 – 23 Építkezés kezdete: 2005. október Elkészül: 2007. augusztus |
 |
| Olympic Sports Centre Stadium Sportág: Labdarúgás, Öttusa (lovaglás, futás) Olimpiai sportközpont stadion. Épült 1990-ben. Férőhely: 40.000 néző Versenyek dátuma: aug 21 – 22 (öttusa) Építkezés kezdete: 2006. január Elkészül: 2007. augusztus |
 |
| Olympic Sports Centre Gymnasium Sportág: Kézilabda (selejtezők) Az olimpiai sportközpont csarnoka. Az Olympic Green déli részén fekszik. 1990-ben adták át az ázsiai játékok után itt rendezték az Universiade (2001.) versenyének egy részét. Férőhely: 7.000 néző Versenyek dátuma: aug. 9 – 22 Építkezés kezdete: 2006. január Elkészül: 2007. augusztus |
 |
| Olympic Green Tennis Centre Sportág: Tenisz Férőhely: 17.400 néző Versenyek dátuma: aug 10 – 17 Az Olympic Green déli részén fekszik. Építkezés kezdete: 2006. január-február Elkészül: 2007. augusztus |
 |
| Ying Tung Natatorium Sportág: Vízilabda (selejtezők), Öttusa Az ázsiai játékokra épült 1990-ben, kisebb korszerűsítésre szorul. Férőhely: 6.000 néző Versenyek dátuma: aug. 9 – 19 (vízilabda selejtezők), aug. 21 – 22 (öttusa) Építkezés kezdete: 2006. január Elkészül: 2007. augusztus |
 |
Virtuális séták
2007 november 23. | Szerző: Melange
|
|||
|
|||
|
A Pekingi Olimpia kabala figurái
2007 november 22. | Szerző: Melange
A Pekingi Olimpia kabala figurái |
|||||||||||
|
A 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok kabaláiként a Fu Wa szolgál,
|
|||||||||||
Az ételekről
2007 november 21. | Szerző: Melange
Távol keleten az étkezés mindenkor az élet fontos része volt. Ezért a
gasztronómia a kifinomult mûvészet rangjára emelkedett, amit
mindenkinek szorgalommal és odaadással kell mûvelnie.
szerint étkeztek, értékelték a hasznos és szükséges ételeket, amelyek
vetekednek a húsételekkel. Az alultápláltságtól állandóan fenyegetett
távol keleti népek a mennyiség hiányát mindig igyekeztek a minõséggel
és az ízek bõségével pótolni. Jól ismerték az ételek tápértékét. Ez a
tudás hozzásegítette õket ahhoz, hogy élelmiszerforrásaik szûkös volta
ellenére is kielégítõen táplálkozhassanak.
évezredekkel ezelõtt, hogy a tudomány ismerte volna kivételes proteintartalmát. Nyugaton csak most kezdik felfedezni a tengeri alga táplálkozási értékeit, Kínában pedig számtalan nemzedék ismerte kiváló tulajdonságait. A kínai ember számára nincs is talán pontos határ a táplálék és a gyógyszer fogalma között. Táplálkozásukban a növények játsszák a legfontosabb szerepet. Receptjeik közül nagyon sok étel megfelel az igazi vegetárius étrend elõírásainak, húsételeik is minden esetben gazdagon tartalmaznak zöldségféléket.
|
|
Minden étkezésnél találhatunk rizst és válogatott
salátát is az asztalon. A kínai konyha mai gazdagságához nagyban hozzájárult az idõszámításunk elõtt a VI. században élt Lao-ce, aki a taoizmussal hosszú századokon keresztül meghatározta a kínai gondolkodást, hirdette a természethez való visszatérést. A taoizmus hívei az egyszerû, békés életet keresték. Bár nem voltak az igazi értelemben vett vegetáriusok, fõleg növényi élelmiszereket használtak. A taoizmus hatására az étkezés valóságos fitoterápia volt. A buddhizmus végül széleskörûen hozzájárult ahhoz, hogy a kínai konyha a legegészségesebb, legkiegyensúlyozottabb és legízletesebb legyen.
|
ételeket akarunk csinálni, sok nehézséggel kell szembenéznünk. Le kell küzdenünk elõször is azt a tévhitet, hogy kínai konyhát csak kínai, távol-keleti anyagokból lehet teremteni. Tagadhatatlan, hogy vannak bizonyos alapvetõ fûszerek, amelyek meghatározók a kínai ételekben. Ezek száma viszont nem olyan nagy, mint egyesek gondolják. Az a néhány elengedhetetlen fûszer és ízesítõ, ami nélkül receptjeink elképzelhetetlenek már a hazai szupermarketekben, a kínai élelmiszerboltokban rendszerint kapható. |
2007 november 20. | Szerző: Melange
Sanghai 15 órás vonatútra van Pekingtõl, és az ország legnyugatiasodottabb városa.
Sanghai a Jangce folyó torkolatánál, a folyó tengerbe ömlésének helyétől délre fekszik. A kínai neve magyarul annyit tesz, hogy felső tenger, de tulajdonképpen a Wusong nevű folyó egyik ágának a nevéből, vagyis a Sanghai partból ered. Az ópiumháború után itt a folyó mentén és a tengerparton számtalan kikötő és üzlet létesült. 1949-ben, amikor kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, a központi kormánynak közvetlen alárendelt város lett. Földrajzilag a terület alföld, meleg van és nedves a klíma. Sanghai Kína egyik gazdasági központja, ipari bázisa és nemzetközi kereskedelmi központja. Sanghai Kína három nemzetközi légi fuvarozási központjának egyike. Két nemzetközi repülőtere is van, a Hongqiao a város nyugati részén, a Pudong pedig az azonos nevű új kerületben helyezkedik el.
A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.
Sárga-tenger partján, Kína középső részén található. Ezt a várost több ember lakja, mint Magyarországot. Jelentős kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ. Kína legnagyobb kikötője és kozmopolita városa. A legnevesebb látnivalók a Nép Park körül a Sanghaji Televízió 210 m magas vastornya, a mandzsu kori Longhua – templom,
a több tízezer kincset magában foglaló Sanghaj Múzeum és a Hujlo negyed.
Ez utóbbi a gésák és az ópiumárusok munkálkodásának helye volt, amíg 1950-ben meg nem tiltották a tevékenységüket. Az ódon városfalak közt található a Városvédő Istenség temploma. Egy festői tó közepén színes pavilon áll. A YuYuan-t (Örömök kertje) nagy gonddal őrzik és ápolják.
Egyszerre csak 2500 személy látogathatja. Híres a Jáde Buddha-templom, mely nemcsak szép, kis üzletei mutatós portékákkal, vegetáriánus étterme ízletes ételekkel csalogat.
A Jáde-Buddha templom Sanghai Putuo kerületében épült, és a buddhizmus kínai Chan ágához tartozik. A templom a dél-kínai templomok egyik leghíresebbike. A Qing-dinasztia végén megépített templom azért kapta ezt a nevét, mert ott egy jádéből készült Buddha-szobor áll. A templom nagy méretű, három, hátul elhelyezkedő pavilonja van. Ez az Égi Isten pavilonja, a Daxiongbaodian pavilon és az apát szobája. Az apát szobája fölött magasodik az úgynevezett Jáde-Buddha épület, amelyben az ülő Buddha-szobor található, amelynek faragása meglehetősen finom. Az épülettől nyugatra fekszik az úgynevezett Fekvő-Buddha pavilon, amelyben egy nagyobb és egy kisebb, jádéből készült fekvő Buddha-szobor található.
Az úgynevezett “Külső Strand” a város Huangpu kerületében fekszik, eredetileg Sanghaj régi járásától a Shuzhou folyó déli partjáig terjedő Huangpu folyó nyugati partjára utal, de most tágabb értelemben a Huangpu folyó Zhongshan út környékéig terjedő szakaszát jelenti. 1845-ben a körzet a britek által bérbevett terület volt, és ott koncentrálódtak a külföldi bankok, s így lett egykor a város pénzügyi központja. A körzet azért is említésre méltó, mert ott sűrűn sorakoznak a különböző országok, különböző stílusú építményei. A „Külső Strandtól” a folyó alatti aluljáróban a turista el tud jutni a régi városból az újabb Pudong kerületben fekvő tévétoronyhoz. Az út hossza 646,7 méter.
2007 november 20. | Szerző: Melange
| 586 éves a Tiltott Város
1421. február 2-án avatták fel Pekingben uralkodói közponként a Tiltott Várost, amely a kínai építészet egyik legfigyelemreméltóbb palotaegyüttese. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott a rengeteg palota, csarnok és számtalan más épület megépítésén. A kínai császárok 1924-ig éltek a Tiltott Városban.
Kína egyik legfigyelemreméltóbb építészeti alkotása, – a Kínai nagy fal után-, melyet évente turisták milliói tekintenek meg, a Pekingben található több száz éves Tiltott Város. A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású várost a harmadik Ming császár, Csu-Ti uralkodása alatt, 1406-ban kezdték el építeni. A császár, aki néhány évvel korábban tette át Nankingból Pekingbe az uralkodói központot, olyan palotaegyüttest akart, amely egyben hatalmának szimbólumává is válhat.  A Tiltott Város két egymástól jól elkülöníthető részből állt: a belső és a külső udvarból. A belső udvar a privát területet jelentette, itt élt a császár a családjával, az udvarhölgyekkel és a palotára vigyázó őrökkel. A külső udvarban zajlottak a tanácskozások, a katonai kinevezések és a koronázási ünnepségek. Az 1421. február 2-án ünnepélyes keretek között átadott Tiltott Város 1924-ig a mindenkori császár lakhelyéül szolgált. Igaz, hogy a forradalom 1911-ben megdöntötte a császári kormányzatot, de a hatalmától megfosztott uralkodó még 13 éven át maradhatott palotájában. Napjainkban a turisták is betekintést nyerhetnek a Város egy részébe, ahol több kiállítás is várja az érdeklődőket. A kínai kormány tervei szerint a 2008-as olimpiai játékokig az egész Tiltott Várost renoválni fogják. |
 |
| Forrás:NGC |
C:Kun Enikő |
2007 november 18. | Szerző: Melange
Kínai Nagy Fal
Először Csin császár rendelte el a Kínai Nagy Fal
építését a Csin-dinasztia idején, hogy megvédje országát a nomád
törzsek támadásaitól. Az ezután következő dinasztiák folytatták az
építkezést. A falnak az a darabja, amely mindmáig fennmaradt, a
Selyem-út részét képezte, és a Ming Dinasztia idején épült. 6350 km
hosszan húzódik.
Az évszázadok folyamán a fal mellé hadseregeket telepítettek, hogy
azok időben jelezzék a támadást és a védelem első vonalául
szolgáljanak. A közhiedelemmel ellentétben fő feladata nem az volt,
hogy elrettentse a nomád törzseket és a mandzsukat a támadástól, hanem,
hogy megakadályozza a kínai területen való fosztogatást illetve a
fosztogatás utáni menekülést.
A Csing-dinasztia megalapítása után a fal elvesztette gyakorlati
szerepét, mivel az országban immár az a nép uralkodott, amelyiket távol
kellett volna tartania. Ebben a korban a környező falvak lakossága
építőanyag forrásának tekintette, ami nagyban hozzájárult a
pusztulásához.
2007 november 18. | Szerző: Melange
A Tiltott Város
A Tiltott Város építése 1406-ban, a Ming-dinasztia idején kezdődött, és 14 évig tartott. Pontosan a régi Peking központjában áll, és a dinasztiák korának végéig Kína központja volt. Összesen 24 Ming és Csing császárnak adott otthont.
A téglalap alaprajzú Tiltott Város a világ legnagyobb palotaegyüttese, területe 720.000 négyzetméter. Hat méter mély árok és tízméteres fal övezi, amely elég vastag ahhoz, hogy az ágyúgolyóknak is ellenálljon,és amelyet lilásvörösre festettek.
A város déli része, azaz a Külső Udvar öt csarnokból áll, amelyeket szertartási célokra használtak. Az északi rész, avagy a Belső Udvar volt a császár és családja lakhelye. Itt laktak az uralkodó eunuchjai és szolgái is.
A belső épületekben lakott a kínai arisztokrácia. A háztetők domináns színe a sárga – a császári szín – volt. A tetők minden sarkában kis szobrok állnak. Ezek száma jelezte a tulajdonos társadalmi helyzetét. A császári rezidencián kilenc szobrocska volt. Tíz szobrocska együttese a mennyeket jelképezte, és csak a város legszentebb épületein található.
Közismert, hogy 1911-ben megalakult a Kínai Köztársaság. Azt megelőzően
a Tiltott Város területére közembereknek tilos volt belépni, hiszen a
császári palota elnevezése is innen ered. 1925. október 10-től kedve a
palotát Palotamúzeummá nyilvánították.
Az épületek oszlopai és keresztgerendái mind fából
készültek, a tetők pedig mind császári sárgával festett mázas
cseréptetők.
A főpaloták a császári negyed központi tengelyén fekszenek.
Ezt a központi tengelyt császári útnak is hívják, és Pekingben több ún.
császári épületet építettek rá, pl. az Ég temlomát.
A Tiltott Város déli főbejárata a Wumen, azaz a Meridián Kapu,
amely a Tiltott Város első részébe, a külső palotába vezet. A külső
palota három legfontosabb része a Taihe-, a Zhonghe-, és a
Baohe-csarnok. Itt fogadta a császár a magasrangú hivatalnokokat és a
külföldi követeket. A Wumen Kapun keresztül a Tiananmen-tér felől az
Aranyvíz-hídon át jutunk a Legfőbb harmónia kapujához, a külső palota
főkapujához. Az Aranyvíz folyón öt jádéből készült híd ível át. A
középső hídon csak a császárok járhattak. A külső Palota már említett
főépületeinek a magyar nevei a következők: Taihe, azaz Legfőbb Harmónia
Csarnoka, Zhonghe, azaz Teljes Harmónia Csarnoka és végül a Baohe, azaz
a Harmónia Megőrzésének Csarnoka. Itt intézték az államügyeket a
császárok, itt tartották a legnagyobb ünnepségeket. Itt történt továbbá
az új császárok beiktatása, a holdújév ünneplése, a császári parancsok
kihirdetése, stb.
A Taihe csarnok a legnagyobb épület a Tiltott Városban a maga
több mint 37 méteres magasságával. Az épületben sok oszlop látható,
amelyek majdnem 14 méteres magasak, és valamennyit egyetlen fatörzsből
készítették. A császárság idején törvény tiltotta, hogy a császári
polatánál magasabb házat építsenek a Tiltott Város környékén. Ezért
hosszú időn át csak alacsony házak épültek a császári palota
tőszomszédságában. Itt, ebben a legmagasabb épületben, a Taihe-csarnok
közepén áll a császári trón.
A Tiltott Város második főépülete, tehát a Zhonghe-csarnok
négyzetes alaprajzú, egyszerű tetejű épület. Itt pihent meg a császár,
mielőtt a Taihe-csarnokba ment.
A Tiltott Város harmadik főépülete a Baohe-csarnok, ahol
egyebek között fogadást, bankettet rendeztek a nagy ünnepek, például a
holdújév alkalmából. A Qing-dinasztia idején, a császár vizsgákat is
itt tartották, az ilyen vizsgákonn keresztül választották ki az udvar
magasrangú hivatalnokait.
A Tiltott Városban a harmadik főépület mögött látható a
császári palota legnagyobb kőfaragványa. Ez egy 16,57 méter hosszú,
3,07 méter széles, 1,7 méter vastag, több mint 200 tonna súlyú
sárkányokat és felhőket ábrázoló dombormű. Az egészet egy kőtömbből
faragták ki. Ezt a hatalmas kőtömböt úgy szállították ide Pekingbe,
hogy télen vizet öntöttek az útra, ami megfagyott, és a jégen már
viszonylag könnyen csúsztatták ide az irdatlan kődarabot. Az út mentén
kutakat ástak, hogy legyen elengedő víz a szállítás biztosításához.
A harmadik központi épület mögött helyezkedik el a “belső
udvar”, ahol a császár élt háza népével. A Mennyei Tisztaság kapuján át
jutunk ide. A belső udvarhoz tartozott a császári kert, ami a császári
család időtöltését szolgálta. A Qianqinggong, azaz a Mennyei Tisztaság
Palotája a császár lakóhelye volt, de a mindennapos kormányügyeket is
itt intézte, valamint a nagy fogadásokat is itt tartották.
A Jiao Tai-dian, magyarul az Egység Csarnoka a császárnék születésnapi valamint más ünnepségeinek színhelye volt.
A Kunminggong magyarul azt jelenti a Földi Békesség Palotája.
Hajdanában a Ming-császárnék lakóhelye volt. A Qing-dinasztia idején a
császári pár a nászéjszakát is itt töltötte. A palota közelében
található az óragyűjtemény és a császári pecsétek kiállítása.
Itt több kiállítás van, amelyek mindig sok látogatót vonzottak
és vonzanak. A Palotában egy óriási kerámia domborművet egészen
biztosan minden látogató megcsodál. A 9 sárkány-dombormű a keleti fal
mellett épült Nyugodt Öregség Palota kapujánál emelkedő falon
található. Mivel a domborművön 9 sárkány látható, természetesen ezért 9
sárkány-dombormű a neve.
Azt beszélik a domborműről, hogy az egyik sárkányt ábrázoló
kerámia az utolsó napon lecsúszott a kocsiról és összetört. A munkások
megrémültek, mert másnap maga a császár akarta megnézni a domborművet,
és ha nincs készen, mindnyájukra halál vár. A kétségbeesett emberek egy
éjszaka alatt fából kifaragtak a hiányzó, összetört helyett egy
ugyanolyan részletet, és úgy festették be, hogy a császár nem is vette
észre a cserét. így elkerülték a halált a munkások.
2007 november 25. | Szerző: Melange
Kirándulás a Japán gésák világába
Gésák
A gyászos múltban a lányok nem önszántukból lettek gésák. Szüleik nem tudták eltartani őket, s úgy gondolták, hogy a „virág és fűzfa világa” a lehető legjobb megoldás lányaik számára.
A gésák hagyományosan 6 évesen 6 hónaposan és 6 naposan kezdték el a tanulást. Ellentétben a nyugattal a 666-ot szerencsésnek tartották, különösen valami új kezdetével kapcsolatosan.
A második szabály az, hogy a fiatal jelölteknek gyakorlatilag minden kapcsolatot meg kell szakítaniuk a vér szerinti családjukkal. Itt, legyen bármilyen korú is, nem fog álomvilágban élni. Minden komolyabb japán művészeti ágban a tanítvány a „forrásig sétál „.
Az Oktatásügyi Minisztérium nem ismeri el a gésáiskolákban oktatott művészeteket. A szülők azt is nehezen fogadják el, hogy a képzés során gyermekük hatalmas adósságokat halmoz fel, amit később vissza kell fizetnie az okijának. A mai Japánban senki sem kényszerül arra, hogy gésa legyen, ezért egyre kevesebben teszik ezt.
***********************************************************************
A gésák nevelése
(PTE-TKI Pedagógia szak, évfolyamdolgozat, 2002., I. évf. II. félév)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Forrás: http://nostromo.pte.hu/~carry/text/!kek/gesa.htm
A gésák szerepe
A japán élet jellege, a titkokkal, csodákkal átszőtt japán kultúra megközelíthetetlen és sokszor érthetetlen a nyugati emberek számára. Leginkább érthetetlen és félreérthető a nyugati társadalmakban a gésák különleges és érdekes szerepe. Sokan azonosítják ezeket a hölgyeket a prostituáltakkal, s ennek következtében számos félreértés keletkezett a teaházakban tevékenykedő, művészi tehetséggel megáldott, nagyszerű szórakoztató hölgyek szerepkörét illetően. Egészen másként ítél meg egy gésát az átutazó külföldi, másnak ismeri meg, aki hosszabb ideig él Japánban, és merőben másként látja és értékeli a japán társadalom.
A gésa szerves függvénye a japán családi rendszernek. A japán ember nem szeret idegeneket fogadni a lakásába, viszont nagyon kedveli a vendégeskedést, az ügyek terített asztal melletti elintézése bölcs alaptétele életművészetüknek. A háziasszonynak semmi keresnivalója nincs ilyen társaságban, de az nem tagadható, hogy egy szellemes, kedves nő egészen más irányt ad a társalkodás menetének, a vendégek hangulatának. Ezt a kérdést – hogy a vendégek szórakozzanak is, de a háziasszony mégse legyen jelen – a japán gésa-rendszer oldotta meg. A jó gésa mindenek előtt a háziasszonyt helyettesíti a házon kívüli vendégeskedésnél.
A gésa szó művészt jelent, ezek a szép fiatal hölgyek bájos csevegéssel, tánccal, zenével, játékokkal szórakoztatják az ocsaja vendégeit. Mindenek előtt érzelmileg független, elfogulatlan lévén, fellépése biztosabb, célravezetőbb, mindenkihez kedves. A jó gésa magába egyesíti mindazokat a kiváló tulajdonságokat, amelyeket a női ideállal szemben támaszthatnak. Szép és szellemes. Mozdulatai elegánsak, mint gondolatainak kifejezési formái. Ért a politikához és közgazdaságtanhoz, jártas az irodalomban és a népművészetekben. A gésa mindent elnyel, amit hall, semmit se ad vissza. Az igazi gésa erkölcsös.
Hosszú évekig tart, mire elérnek erre a művészi fokra, mire megtanulják hogyan lehet minél kellemesebben és kultúráltabban csevegve szórakoztatni a férfi vendégeket, s miben kell járatosnak lenniük, hogy részt vehessenek a színpompás japán ünnepeken. A gésák művészi teljesítményének szintje tájanként és egyénenként változik.
Kyotóban, Japán ősi fővárosában, ahol képzésük a szokásosnál szigorúbb, maikoknak – tánc asszonya – és geikoknak – művészet asszonya – nevezik a gésa-jelölteket, illetve a gésákat. Hosszú, fáradságos utat járnak be, mire elsajátítják sajátos művészetüket. A növendék maikóktól elvárják, hogy tanulmányaik mellett kivegyék részüket a házimunkából. Ha hanamacsiban élnek, elleshetik a helyes viselkedést és öltözködést, a szokásokat, korán bepillantását nyerhetnek mesterségük követelményeibe. El kell érniük, hogy szeressék és megbecsüljék az oneszanok és az okeszánok, ha sikerül megkedveltetni magukat, gyámkodni fognak felette, gondját viselik, segítenek problémáik megoldásában, bevezetik az ozasikibe, bemutatják vendégeiknek, sőt az okija anyja adoptálhatja is a gésát.
A szorgalmas tanulás, életviteli és viselkedési szabályok, eljárások, szokások, teendők, művészetek elsajátítása a gésáknak kötelező volt. Fontos részei a különféle köszönések, udvariassági gesztusok a vendégek, az okija és ocsaja inden lakója iránt. Minden elképzelhető helyzetben használatos viselkedési szabályokra megtanítják a növendéket. Ezeket nem tananyagszerűen sajátítják el, hanem nénjeik magatartását figyelve és utánozva.
Reggeltől délutánig – 10-11 órától délután 3-ig – egy különleges tanintézetben tartózkodnak, ahol táncot, zenét és teaszertartást tanulnak. A tanórák után visszatérnek az okijába és házimunkát végeznek, majd 4 óra tájban elkezdenek készülődni a 6 órakor kezdődő vacsorákra. A maikonak akkor is készenlétben kell várakoznia, ha nincs dolga este, mert váratlanul is szükség lehet a szolgálataira. A maikóknak 1950 előtt nem volt szabadidejük, ma azonban egy hónapban 2 szabadnapjuk van.
Oldal ajánlása emailben
X