Longmen

2008 január 7. | Szerző: Melange

 

Longmen-barlang templomok

Ez a történelmi, kulturális nevezetesség a közép-kínai Henan tartományban, Luoyang város déli körzetében lévő szorosban fekszik. Itt igazán kellemes az idő, a patak csendesen csurdogál a völgyben. A szoros meredek falai kitűnő sziklából tevődnek össze, amelyekbe szobrokat lehetett bevájni. Emellett Luoyang város Kína egyik ősi városa. Miután a buddhizmus kezdett elterjedni az országban, az időszámításunk utáni 68-ban itt építették fel Kína első buddhista templomkolostorát, a Baima kolostort. Ezen két okból vájták itt a hegybe az emberek a barlangtemplomokat.          Kínában összesen négy helyen vájtak ehhez hasonló barlangtemplomokat. A másik három a nyugat-kínai Dunfang térségében, az észak-kínai Datong város környékén Yungan községben és Chongqing város környékén Dázu járásban fekszik. A Longmen Barlangtemplomok vájását 471-ben kezdték meg. Mintegy 400 esztendő alatt a körülbelül egy kilométeres sziklafalakban több mint 1300 barlangot és 2345 cellát valamint több mint 50 pagodát hoztak létre. A barlangtemplomokban közel 100 ezer buddhaszobrot alkottak. A barlangtemplomok között a Binyangzhong-, a Fengxian- és a Guyang-barlangtemplomok a legjelentősebbek.  A Binyangzhong-barlangtemplom a negyedik évszázad kínai barlang-szobrászati színvonalát képviseli. A barlangvájás és a szoboralkotás összesen 24 évet vett igénybe. A barlangteremben 11 buddhaszobrot készítettek. A buddhizmus alapítójának, Sakjamuni a szobra a legkiemelkedőbb. Arckifejezése derült, természetes. Előtte két élethű kőoroszlán áll.  Itt a Fengxian barlangtemplom a legnagyobb, amely a 618 és 904 között urakodott Tang dinasztia szobrászati stílusát képviseli. Hosszúsága és szélessége 30-30 métert tesz ki. Az egész barlangterem egy lenyűgöző, tökéletes művészi alkotást képez. A szobrok teljesen élethűek. Közülük a hét méter magas, élethű Lushená női szobor annyira szép, hogy nincs párja az országban. A bőcsességet sugárzó szeme egy kicsit lefelé néz, éppen találkozik a felfelé néző látogatók tekintetével. A szobor művészi vonzereje kellemes emlékeket hagy az emberekben.   A Guyang Barlangtemplom készült a legkorábban. Itt őrzik a legtöbb, legjelentősebb értékeket, számos cellában található buddhaszobor. A cellák falaiba a szobrászok nevét, az alkotások elkészültének idejét, a szobrokhoz füződő mondákat illetve mondásokat és más szövegeket véstek be. Mindez értékes anyagként szolgál a kínai történelem, szobrászat, kalligráfia és más művészetek kutatásához.  A Longmen Barlangtemplomokban számos írott feljegyzést és tárgyat őriznek a kínai vallásokról, festészetről, kalligráfiáról, zeneművészetről, népi viseletről, gyógyászatról, építőművészetről, közlekdésről. Ezért a kínai szellemi, kulturális értékek tárházaként emlegetik ezt a kínai nevezetességet. A Longmen Barlangtemplomok szobrai jól bemutatják a szobrászat különböző kifejezői eszközeit és módjait, jól tükrözik az akkori társadalmi és kulturális életet.  Az ENSZ UNESCO-ja, azaz Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 2000-ben vette fel a Longmen Barlangtemplomokat a világörökségek listájára. A Világörökségi Bizottság okiratában így értékelte ezt a kínai kulturális értéket: a Longmen térségében a barlangtemplomok és cellák a buddhista vallási és irodalmi témákat ábrázoló remekművek, amelyek a kínai kőszobrászat csúcsát képviselik.

2008 január 6. | Szerző: Melange

 

---

  A karácsony egy hagyományos európai ünnep, de az utóbbi években Kínában is egyre inkább elterjedt. 

December folyamán szinte minden szállodában karácsonyfát állítottak, amelyek színes villanyégőkkel, édességekkel, papírdíszekkel vannak ékesítve. A Kempinski Hotel halljában nemcsak színpompás ünnepi díszbe öltöztettek egy nyolcméteres fenyőfát, hanem mellé a kis Jézus szobrát is felállították. Két olyan kupola alakú, hóborította házacskát is elhelyeztek, mint amilyen az eszkimók lakóhelye. A házacskák mellett ott a hóember és egy pingvin, valamint egy kutya vontatta szán látható. Szenteste itt énekes előadást tartanak, egy kántus (énekkar) előadásában.

A Lido Hotelben gyertya, illetve lámpagyújtási szertartást tartottak a karácsony köszöntésére. Ilyenkor jótékonysági akciókat is szoktak szervezni. Az idén ajándékgyűjtési akciót indítottak a Nap-falu elnevezésű árvaintézet számára. A hotel protokollosztályának vezetője, Lan asszony a többi között a következőket mondta.

„Minden évben lámpagyújtási szertartást tartunk, tehát egyszerre minden karácsonyi lámpafűzért más lámpákkal együtt meggyújtunk. Ebben az időszakban mások megsegítésére is gondolunk. Idén egy pekingi nemzetközi iskola több mint 80 fős csoportjának színielőadására kerül majd sor nálunk. A Nap-falu Árvaház gyermekei is eljönnek hozzák, s kis cédulára írják, hogy milyen ajándékokat szeretnének, amiket a karácsonyfára aggatnak. Vendégeink majd leszedik a kártyákat, s a gyerekek kívánsága szerint a fa alá teszik az ajándékokat. Az intézet kis lakói majd december 25-én kapják meg ajándékaikat.”

A Lido Hotel tortákat és más ünnepi ételeket, finomságokat is készít a gyerekek számára.

A karácsony napjai során sokan mennek templomokba, hogy átélhessék a meghitt ünnepi hangulatot. Peking Chongwen kerületében egy protestáns templom található, amely 1870-ben épült. Minden karácsonykor sokan jönnek ide. Gao Yi lelkész tudósítónknak mesélt a karácsonyi eseményekről.

„Karácsonykor minden templomban tartanak szertartást. Ennek során a kántus ódakölteményeket énekel, dicsérve Jézus születését. December 24-én és 25-én este külön misére kerül sor.”

Mivel a karácsony és az újév közel van egymáshoz, ezért a karácsonyi ünnep már az újév közelgő köszöntésének is része Kínában. Különösen a városi fiatalok vesznek részt szívesen a karácsonyi rendezvényeken, újévet köszöntő hazai és külföldi filmeket néznek, színházi előadásokra mennek, szimfonikus koncerteket hallgatnak meg. Az üzletemberek az alkalmat kihasználva számtalan, karácsonyi és újévi ajándékot kínálnak a vevőknek.

Ezzel kapcsolatban a London Unlimited szervezet Pekingben tartózkodó munkatársa, Deborah Hale nyilatkozott.

„A karácsony előtti Peking gyönyörű szép. Szemet gyönyörködtetően villognak a karácsonyi lámpafüzérek, sok helyen télapók láthatók.”

Sárkányok

2008 január 5. | Szerző: Melange

 

A
különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínûleg nem egy
eredetûek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különbözõ
kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és
õsemlõscsontmaradványokra született magyarázatképpen.

 

 

A
kínai sárkányok általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a
perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai
jellemzõen mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg.

A kínaiak körében a kilenc szerencsés szám.
Tekintve, hogy a kínai sárkányok a jó szerencse elõjelei, így erõsen
kihatnak rájuk a kilencesszeres jellemzõk.

 

A kínai sárkányok kilenc különbözõ típusa

 

• Szarvat viselõ sárkányok
• Szárnyas sárkányok
• Égi (mennyei) sárkányok
• Szellemi sárkányok
• Kincsõrzõ sárkányok
• Sárga sárkányok
• Földalatti sárkányok
• Tekergõ sárkányok
• Sárkánykirályok

 

A kilenc tipikus ismertetõjel

 

A mondák szerint a sárkányok a Föld kilenc különbözõ teremtményeibõl állnak össze. Jellemzõ rájuk a:

– a teve feje,
– a szarvas szarva,
– a bika füle,
– a démon (vagy nyúl) szeme,
– a gyík nyaka,
– a kagyló hasa,
– a tigris mancsa,
– a sas karma,
– a ponty pikkelye.

A
pikkelyek szintén kilences csoportokban fedezhetõk fel. Általánosságban
117:81 arányban, melybõl 9*9 a yang (férfi) és 9*4 a yin (nõ).

Számos további mese hivatkozik a kilences számra, kilenc fejû sárkányokra és sárkányokra, melyeknek kilenc gyermekük van.

 

Sárkány Királyok

 

A
kínai mitológia négy Sárkány Királyról (Long Wang) tesz említést,
miszerint mindegyikük a Négy Tenger egyike felett uralkodik. A mondák
szerint az óceán mélyén nagy kristálypalotákban élnek.

    A négy Sárkány Király:

• Ao Shun (Észak)
• Ao Ch’in (Dél)
• Ao Kuang (Kelet)
• Ao Jun (Nyugat)

 

Életciklus

 

A kínai sárkányoknak hosszú és fáradsággal teli életük volt, mely sokezer évig tartott.

Mikor
egy sárkány megszületett, egy kis kõbe volt zárva, melyet a kígyó
tojásaként ismernek. Ebben a formában ezer évet kellett az óceán mélyén
töltenie, melyet újabb ezer év követett a hegyekben, végül újabb ezer
évet kellett gyilkos emberek között töltenie. Csak utána tudott
megszökni, és valós sárkánnyá válni.

A legtöbb sárkánynak nem voltak szárnyai, de pár feljegyzés szerint újabb ezer év után néhánynak szárnya is nõtt.

 

Feng Shui sárkányok

 

A
sárkányok szerves részét képezik a kínai tájnak. Mindenütt
fellelhetõek, ívelt testük a hegyláncokat, nyelvük pedig a folyókat
szimbolizálják. A Feng Shui egyik eleme szerint a tökéletes lakóhely a
sárkányok földjén fekszik, és nem ajánlatos ezen kívül letelepedni.

Legtöbbünk
számára nem adatik meg az a lehetõség, hogy ezeknek a szempontoknak a
figyelembevételével építkezzünk, bár még így is tudjuk használni a
sárkány energiáit.

 

A Yang ereje

 

A
sárkányok a kreatív és aktív Yang erõteljes elemei, melyek a jólétet és
a sikert szimbolizálják. Gyakran a Kelettel hozzák kapcsolatba, ezért a
szakértõk véleménye szerint a Feng Shui sárkányokat a szoba ill. a
lakóház keleti felébe ajánlatos elhelyezni.

Mivel a sárkány egy
különösen aktív szimbólum, ezért számára a pihenés nem hasznos, ezért
ha lehetséges, ne a hálószobában helyezzük el.

2008 január 2. | Szerző: Melange

  Kínai pengetős hangszer: a ruan

Ez egy sajátos kínai pengetős hangszer, a ruan .

A Fáklyaünnep a délnyugat-Kínában élő kisnemzetiségek hagyományos ünnepe, ez a zene lefesti, hogy a yi és bai nemzetiségiek egész éjszak énekelve táncolnak, mindenki vidám és izgatott.

A ruan egy kínai pengetős népi hangszer. Az időszámításunk kezdete előtti III. században, a Qin-dinasztia korában alkották meg ezt a hangszert, ezért qin bibának nevezték el.

Van egy ruan eredetéről szóló mese: az időszámításunk kezdete előtti II. században, a Han-dinasztia Hanwu királya ezt a hangszert ígérte a lányának, aki Wusun országban ment férjéhez. Wusun ország Nyugat-Kínában, Xinjiangban található, ahol egy kazah népcsoport él. A hosszú úton a királylányra erős honvágy tört, ezért Hanwu király azt ígérte, hogy a hangszerkészítők egy olyan hangszert, azaz ruant készítenek neki, amellyel lóháton tudnak játszani. 

Az időszámításunk szerinti III. században egy neves zenész nagyon jól tudott a qin biba pengetőhangszeren játszani. Az emberek nagyok kedvelték előadását, ezért lassan ruanként kezdték emlegetni a zeneszerszámot.

A ruan hangszer külső formája egyszerű, fejből, nyakból és testből áll. Sárkányt és szerencsét szimbolizáló csontfaragást szoktak fűzni a hangszer fejére. A nyak két oldalán pedig négy húrt feszítenek ki. A teste egy hangszekrény. A ruan hangszer szerkezete, játéktechnikája és a készítéshez szükséges anyag sok vonatkozásban hasonlít egy másik kínai népi hangszerhez, a biba pengetős hangszerhez.

Az utóbbi években a zenei szakértők továbbfejlesztették a ruan hangszert, sikerült kifejleszteni egy magas, egy közepes és egy mély hangzású ruant.

2007 december 29. | Szerző: Melange

  Yunnan tartomány szimbóluma a Dianchi

A hírneves Dianchi tó Yunnan tartomány székhelyének, Kunming külvárosában terül el, ezért Kunming tónak is szokták nevezni. A Dianchi igen magas fennsíkon található, a tengerszint fölötti 1886 méteren. A monumentális tó átlagban 8000 méter széles, délről északra 40 kilométer hosszú, mélysége se csekély, eléri az öt és fél métert.    

A Dianchi a közép-yunnani fennsík repedései mentén történő süllyedés következtében képződött. A tóba több mint 20 folyó vize ömlik be, így jön létre Kína 6. legnagyobb kiterjedésű édesvízi tava. Több mint kétmilliárd évvel ezelőtt a földkéreg többszöri mozgása azt idézte elő, hogy a medence lesüllyedt, a fennsík tovább emelkedett felfelé, s a magasodás feltartóztatta a Dianchi vizének eredeti, délre történő áramlását. Ennek hatására, a tó vize észak felé áramlott a Jinsha folyó felé. Ennek a geológiai erőnek hatására a kialakult vízáramlás elüt a tartomány többi folyójának áramlásától. Ezt a jelenséget a “csodálatos folyó ellentétes irányú csörgedezése”-ként emlegetik.  

Kunming

A Dianchi környékét hegységek határolják, ahol több kisebb-és nagyobb folyó áramlik. A tó vízgyűjtő területén színes kulturális élet, tápanyagban gazdag szántóföldek, lenyűgöző látványosságok, nagy múltú nevezetességek találhatóak, ezért régóta elég sok turista fordul meg ezen a tájon. Manapság a Dianchi Yunnan tartomány jelképévé vált. A tartomány rövid megnevezése, vagyis a “Dian” is a tó nevéből származik. 

Kunming

A Dianchi vidékének éghajlata igen kellemes, az évi átlaghőmérséklet körülbelül 15 Celsius-fok, télen nincs hideg, nyáron nincs meleg, igazodik Kunming város becenevéhez, amit a Tavasz városának is neveznek.

Kunming

A Dianchi tóba a Panlongjiang folyó, mint legnagyobb forrása zúdul be, amely átszeli Kunming várost. A tóból kifolyó torkolatát “Tengeri Száj”-nak hívják, a tó nyugati partjáról észak felé fordul a víz a Jinsha folyóba.

A Dianchi nagysága a szintén nevezetes hangzhoui Nyugati Tó nagyságának ötvenszerese, szépsége hasonlít a Nyugati Tóhoz és a tenger látványához is.

A Xishan hegység a Dianchi tó nyugati partján húzódik, olyan, mint dús növényekkel borított nagy erdő. A hegységen csörgedezik több patak is, csivitelnek a madarak, égig nőnek a magas fák, kanyarognak a hegyközi sikátorok. A Xishan hegység több hegycsúcsból tevődik össze, s több mint 40 kilométerre nyúlik el a tengerszint fölötti 2500 méteren. Messziről nézve a csúcsok egy óriási “alvó Buddha” alakját alkotják, ezért Alvó Buddhaként is emlegetik a hegységet. Rajta egy építmény-komplexum is található, melyről a beláthatatlan Dianchi tó egészét szemügyre vehetik és azt a helyoldalt, amely úgy áll, mintha késsel metszették volna.

A Huating templom az azonos nevű hegycsúcs derekán található. A templom Yunnan tartomány legnagyobb méretű buddhista monostora, Kunming városban a legrégebbi múlttal rendelkezik. A monumentális templom történelme máris több mint 900 évre tekint vissza.
A templomban a harangpagoda, a Tianwang pavilon, a Daxiong Baodian pavilon, a Gwan-Yin pagoda, és az úgynevezett szabadon engedő meder (a buddhista világban tiltják az élőlények gyilkosságát, ezért ha megfogtak egy élőlényt egy adott helyen el kell engedni, hogy tovább élhessen) és többi régi építmény épült. A tágas udvarban kellemesen rendeződnek el a különböző építmények. A Tianwang pavilonban négy buddhista figurából álló szoborcsoport található, amelyet a hinduizmus alapján, kínai szájhagyomány alapján faragtak. A figuracsoport igen kiváló nagy művészeti jelentőséggel bír.

2007 december 23. | Szerző: Melange

Egy kis vallásföldrajz – A Kelet varázsa

Konfuciánus templom

A hatalmas Kína történelmét vizsgálva, láthatjuk, hogy legtöbbször a bezárkózás politikáját választotta. Belső fejlődése során jellegzetesen kínai vallások is létrejöttek. A híres ókori bölcs Kung Fu Ce (latinosan Konfuciusz, Kr.e. 5. század) eszméihez kötődik a konfucianizmus.
Nehéz ezt valójában vallásnak nevezni. A konfucianizmus egyfajta útmutatás, erkölcsi tartás a társadalom számára: a tökéletes társadalmi rend megfogalmazása kínai módra, ahol óriási szerepe van az ősök és az uralkodó tiszteletének.
A konfucianizmus valójában a cselekvés és erkölcsiség helyes útját jelenti. Léteznek konfuciánus templomok, de inkább a közösségi és az otthoni szertartások formájában jelenik meg vallásként.

Konfucianista hívők füstölőkkel

Yin-Yang, a taoizmus szimbóluma

A taoizmus a másik nagy kínai filozófiai rendszer, aminek kialakulása Konfuciusz kortársához, Lao Ce munkásságához köthető. A taoizmus a társadalmi hagyományoktól és szabályoktól való spontán szabadságot hirdeti, inkább meditatív, az elmélkedést elősegítő vallás. A természet és az emberi természet összhangjával próbál eljutni a végső valósághoz. Ebből a szempontból hasonlít a buddhizmusra, ami szintén fontos vallás Kínában és a környező országokban. E három kínai vallás (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) nem válik élesen szét a hétköznapi emberek életében. A kínai vallások, különösen a buddhizmus és a taoizmus toleránsak, nem hirdetnek kizárólagosságot, jól megférnek a különböző eszmerendszerek egymás mellett – kiegészítői egymásnak. Ezt a jellegzetes vallásos nézőpontot és többvallásosságot nevezzük univerzizmusnak.
Az alábbi képen Lao-ce, Konfuciusz és Buddha láthatók együtt egy kínai festményen, szimbolizálva a három vallás szoros kapcsolatát és jelenlétét Kínában.

Konfuciánus templombelső Vietnámban

Kína nagy hatással volt környező országokra is, különösen Koreára. Koreában is virágzik a konfucianizmus, de az emberek többsége, ott sem kizárólag egy vallás követője. A kínai vallások Ázsia más országaiban is megjelennek, ahol kínaiak élnek: Szingapúrban, Malajziában, Indonéziában, és Vietnámban is. Ma már rengeteg kínai található az Ázsián kívüli kontinenseken, ahova természetesen magukkal vitték saját vallásukat is. Ezért találkozhatunk konfuciánus, taoista és buddhista szertartásokkal bármelyik kínai negyedben szerte a világon Los Angelestől Londonig.

Szertartás Konfuciusz születésnapja alkalmából, Dél-Korea

 

2007 december 17. | Szerző: Melange

---

  A kínai hagyományos naptári év első hónapjának első napjára esik a kínai hagyományos tavaszünnep, más néven a holdújév, amely idén február 18-a. A tavaszünnep egészen a hagyományos naptári év első teliholdjáig, azaz a lampionünnepig tart. Ennek során országszerte különböző rendezvényeket szoktak tartani. Ez alkalommal az egyik ilyen rendezvényt, vagyis a templomi összejövetelt mutatjuk be.

Ennek a szórakoztató jellegű összejövetelnek az eredetéről nincs írott feljegyzés, de az biztos, hogy köze van a vallási szertartásokhoz. A néphithez kötődő szokásokkal együtt fejlődött ki, majd terjedt el az emberek körében ez az összejövetel.  

A kínai ősi vallás a taoizmus, amely az első évszázadban alakult ki. Ekkor kezdett elterjedni a buddhizmus is. Mindkét vallási közösség minden hónap egy meghatározott időszakában nagyszabású szertartást végzett. Később szórakoztató műsorszámokkal gazdagították a szertartásaikat annak érdekében, hogy növeljék a hívők táborát. A törekvésük nem volt hiába való. A környező lakosok és nem hívők – köztük kézművesek, árusok – egyre többen mentek el a vallási szertartásokra. Az idő múlásával rendszeres templomi összejövetellé nőtte ki magát a rendezvény. Kezdetben a templomokban, illetve ennek környékén tartották meg az összejövetelt. Az újkorban a templomi összejövetel egyre inkább elveszítette vallási jellegét. Sok helyütt már nem a templomban kerül megrendezésre az összejövetel, hanem semleges helyen, a templomoktól távolabb. De ma még több olyan templom is van, ahol eredeti vallásos szertartásokat végeznek, amelyekre nemcsak a hivők, hanem a nem vallásos emberek is elmennek.

Az ókorban az összejövetel kezdete előtt két oroszlánnak öltözött ember állt őrt a templom képzeletbeli kapuja előtt. Amikor az összejövetelre érkezők bekopogtattak ezen a képzeletbeli ajtón, felcsendült a zene, és a belépni kívánók táncra perdültek az „oroszlánokkal”. A vendégek csupán ezt követően léphettek be a találkozó színhelyére. Sok helyen mindmáig megőrizték ezt a szokást. Az eltérés csak annyi, hogy a tizenkét állatévet követve az úgynevezett kapuőrök az adott évet szimbolizáló állat képét öltik fel.

Általában a hagyományos ünnepek alkalmából rendeznek templomi összejöveteleket. Ezek közül a tavaszünnep során megrendezésre kerülő ilyen találkozó a legnagyobb méretű és a leghosszabb, hiszen általában három-öt napig tart. Pekingben a „Deng Shi Kou” elnevezésű templomi találkozó a legrégebbi, melynek eredeti színhelye a császári palota közelében volt. Hosszúsága elérte az 1 kilométert. A 14. és a 15. században a találkozó idején itt rendkívül nagy nyüzsgés volt. Nappal vásár és piac volt, éjszaka pedig számtalan lampionnal világították ki. Itt minden termény, élelmiszer, ruházati cikk és régiség kapható volt. Éjszaka lampionokat gyújtottak, színes fényű rakétákat lőttek fel, énekeltek, táncoltak, zenéltek. Ma Pekingben a nagyobb parkok mindegyikében rendeznek templomi találkozókat, ahol a folklór és a népművészet értékeit mutatják be, és műsorokkal szórakoztatják a látogatókat.

 

2007 december 12. | Szerző: Melange

  Li Qiu-idény-az ősz közeledte

A kínai hagyományos időszámítás szerinti esztendő, az éghajlat változásait követve, a mezőgazdasági idényeknek megfelelően 24 időszakra oszlik. Minden időszak első napját egy közös névnek, azaz a Jieqinek keresztelték el, egyben egy külön konkrét, egyéni nevet is kapott.  24 Jieqi nap közül a Li Qiu-napot és a Li Qiu-idény- ez a nap 2007-ben augusztus 8-ra esett.

A 24 Jieqi idényrendszer több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Ez egy különleges történelmi kulturális érték, amelyet a kínai nép a csillagászati és az éghajlati jelenségek hosszú időkig tartó megfigyelése, kutatása és összegezése során alkotott az ókori Kínában. A rendszer az éghajlat változásait, az esőzés alakulását és a növények fejlődésének alakulását vette figyelembe, ezért évezredek óta e szerint folyt a földművelés és sok helyen folyik ma is. Ennek az éghajlati rendszernek szoros köze van még az emberek öltözködéséhez, az étkezéséhez és a közlekedéséhez.

Az éghajlat változása, a vegetációs időszak hossza, a csapadék mennyisége és más természeti jelenségek alapján a hagyományos naptár szerinti évet 24 olyan egyformán hosszú időszakra osztották, amelyeket egy-egy viszonylag jellemző éghajlati jelenség határoz meg. Minden hónapnak két ilyen időszaka van. Minden időszak első napját a Jieqinek nevezték el, egyben egy konkrét nevet is adtak ennek a napnak. 

A Li Qiu-nap az idényváltozást jelzi. A népmondás szerint „a Liu Qiu-nap a hűvös szelet hozza.” A Li Qiu-nap a nyár végét és a hűvős ősz beköszöntét jelzi. A meteorológia kínai magyarázata szerint ha egymást követő 5 napon a napi átlaghőmérséklet 22 fok alatt marad, ez azt jelzi, hogy a nyár őszre fordul át. De mivel Kína egy nagy kiterjedésű ország, ezért elég nagy hőmérséklet-különbség van a különböző országrészek között. Emellett a globális felmelegedés miatt a Li Xia-nap körül az egymástól távoli országrészek nagy részében a napi középhőmérséklet továbbra 22 Celsius fok fölött marad. Valójában tehát szeptember harmadik harmadában köszönt be az ősz az ország nagy részében. Az emberek az „ősz-tigrisnek is nevezik ezt az időszakot ugyanúgy, mint ahogyan Magyarországon a vényasszonyok nyaraként az ősz kezdeti szakaszát. Ez a kínai hasonlat azt mutatja, hogy az ősz beköszöntése után néha az egymást követő néhány napon a legmagasabb átlaghőmérséklet elérheti a 35-40 fokot is. Ezt az okozza, hogy a Kína időjárását befolyásoló nyugat-csendes-óceáni meleg légnyomás miközben fokozatosan délre fordul, vissza is tér. Ilyen körülmények között keletkezik a felhők nélküli, derült idő. A tűző nap pedig újbóli felmelegedést hoz.

A Li Qiu-nap a parasztok egész évi munkájának eredményét érinti. Sok szólás szól arról, hogy milyen hatással van a termés alakulására, ha például ezen a napon esetleg esik az eső. Az egyik szólás így hangzik: „Ha a Li Qiu-napon esik az eső, a földeket ellepi az arany.” Ez azt jelenti, hogy az eső rendkívül jól jön ebben az időszakban. Vannak olyan szólások, amelyek a Li Qiu-nap körül történt szélirányváltozások segítségével előre jelzik a klímaváltozást. Például egy szólás így hangzik: „Ha a Li Qiu-nap előtt északi szél fúj, utána esni fog; ha a Li Qiu-nap után fúj az északi szél, kiapadnak a folyók.” Ezek a szólások a parasztok bölcsességét tükrözik, egyben a kínai földművelők kultúrájának egy részét alkotják.

A Li Qiu-naphoz és a Li Qiu-idényhez számos étkezési népszokás is fűződik. Például a Li Qiu-napon Pekingben a családtagok összejőve egy asztalhoz, egy fűszeres mártással teli fazékban birkahúst főznek, s megünnepelik a nyár végét. Ennek is van úgymond tudományos alapja, hiszen az emberek nyáron, a meleg miatt kicsit karcsúbbá válnak. Az ősz beköszöntésével az embereknek jobban kell táplálkozniuk, hogy behozzák a nyáron keletkezett energiaveszteséget  a szükséges egyensúlyi helyzetet fenntartva.

Kivételesen Magyarországról,de a témába vág

2007 december 10. | Szerző: Melange

Körösi Csoma Sándor emléksztupa – békeszentély

A sztupa látogatásának hagyományos módja: Miután magunkban erényes szellemet alakítottunk ki, körbejárjuk a sztupát kívül, belül, a Nap járásával és az imahenger forgásával megegyező irányban. Ezalatt, ha jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, azok a sztupa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak. A sztupákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány, stb., amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek. Az adományokat, és az árusításból befolyó minden jövedelmünket a sztupa, valamint oktatási és meditációs központunk működésének fenntartására és fejlesztésére fordítjuk. A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll. Amikor Buddha tanított – úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét. amely ma is forog. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.

Ami nem látható: A sztupa tengelyét képezi az életfa, amelyben szent relikviák kerültek elhelyezésre. A földszinten a nagy “mani-korló” (imamalom) egy tonna papírtekercsen négyszázmillió mantrát tartalmaz. A sztupa négy sarkában felajánlást tartalmazó vázák vannak befalazva. Az első emeleten sok-sok miniatűr sztupa található. A második emeleten oltár van gazdagon berendezve szimbólumokkal, szobrokkal, képekkel, írásokkal és felajánlásokkal. “A megvilágosulás drága szelleme foganjon meg mindenkiben,akiben még nem fogant meg.Akiben már megfogant, ne gyengüljön, hanem erősödjön. “

 

Képek a sztupák belsejéből

2007 december 9. | Szerző: Melange

 

---

Az étkezési kultúra a nemzeti kultúra fontos része. Az étkezési kultúra körébe tartozik az ételek elkészítése, fogyasztása és élvezése. Egy kínai közmondás szerint az étkezés az emberek számára a legfontosabb dolog, olyan fontos, mint az ég. Ez azt tükrözi, hogy a kínaiak fontosnak tartják az étkezést.

A nyugati étkezési kultúrát a ráció szabja meg. A nyugatiak számára az étkezés célja a jóllakás. Számukra általában nem fontos a konyha színe, íze, és formája. Annál nagyobb figyelmet szentelnek a vitaminoknak, proteineknek. Noha a nyugati ételeknek sokszor alig valami íze van, de az értelem azt mondja, hogy meg kell enni ezt vagy azt a fogást, mert tápláló és egészséges. A nyugatiak számára az evés élvezete nem fontos. Úgy gondolkodnak, ha egy ételnek nincs tápértéke, akkor az nem is fontos étel. Ezért ugyan a nyugatiak étkezése nagyon ésszerű, de nem túlságosan érdekes és változatos.

Ez az étkezési kultúra alkalmazkodik a nyugati filozófiai rendszerhez. Így például egy díszebéden fontos az evőeszköz, a fűszerek, a felszolgálás, a nyersanyag összeállítása mind formájában, mind színében. Bármilyen nagy azonban a luxus, a marhaszeletnek azonban csak egyféle íze van.

Kínában azonban egészen másmilyen az étkezés, hiszen rendkívül fontos része a szépség és a művészet. Kínában már nagyon régóta fontos helyet foglal el az emberek életében az étkezés. És ezen belül is a legfontosabb az ételek íze, a tápérték csak a második helyre kerül. Minthogy a kínai konyha az ízekre, azok harmóniájára, rafinériájára, kifinomultságára figyel, valódi konyhaművészet alakulhatott ki, ami aztán magas szintet ért el.

Étkezéskor általában azt mondjuk, hogy ez az étel finom, ez az étel nem finom. De ha ennél többet akarunk megtudni, például, hogy miért finom, vagy miért nem az, nos, az okokról már egyáltalán nem egyszerű számot adni. Ez is azt mutatja, hogy a kínaiaknak különleges érzékenysége van az étkezés terén, amit igen nehéz szóba önteni.

A kínai ételek különlegessége mindig a sajátos ízekből alakul ki. A kínai ételek elkészítésének két fő része van, az egyik a főzés, illetve sütés, a másik pedig a fűszerezés.

Jó példa a kínai ételek ízvilágára a híres sanghaji fogás, a bambuszrüggyel és sonkával töltött sertéshús. Azért válhatott nagyon híres fogássá, mert a sertéshús, valamint a benne levő sonka és bambuszrügy íze egyesül, és a három összetevő különleges elegyet alkot.

Az étkezéssel kapcsolatos kínai felfogás megfelel a kínai filozófiai gondolkodásnak, miszerint minden figyelemre méltó, ami mikroszkopikus, homályos, misztikus és elképzelhetetlen. Az ételeknek az évszakok váltakozása szerint más-más íze van: tiszta és sótlan nyáron és ősszel, erős és sűrű télen és tavasszal. Ezen kívül még az időjárástól, a földrajzi helytől, valamint az embertől is függ a kínai étkezés.

A kínai étkezési struktúrában a gomba és a burgonyaliszt játszik fontos szerepet, a nyugatiak szemében a hús és a proteinek. A kínai fogások közt a zöldségek nagyon előkelő helyen szerepelnek, ami összefügg a buddhizmussal, hiszen a buddhizmus szerint a vegetáriánus étkezés a leginkább követendő.