A Fáklyaünnep a délnyugat-Kínában élő kisnemzetiségek hagyományos ünnepe, ez a zene lefesti, hogy a yi és bai nemzetiségiek egész éjszak énekelve táncolnak, mindenki vidám és izgatott.
A ruan egy kínai pengetős népi hangszer. Az időszámításunk kezdete előtti III. században, a Qin-dinasztia korában alkották meg ezt a hangszert, ezért qin bibának nevezték el.
Van egy ruan eredetéről szóló mese: az időszámításunk kezdete előtti II. században, a Han-dinasztia Hanwu királya ezt a hangszert ígérte a lányának, aki Wusun országban ment férjéhez. Wusun ország Nyugat-Kínában, Xinjiangban található, ahol egy kazah népcsoport él. A hosszú úton a királylányra erős honvágy tört, ezért Hanwu király azt ígérte, hogy a hangszerkészítők egy olyan hangszert, azaz ruant készítenek neki, amellyel lóháton tudnak játszani.
Az időszámításunk szerinti III. században egy neves zenész nagyon jól tudott a qin biba pengetőhangszeren játszani. Az emberek nagyok kedvelték előadását, ezért lassan ruanként kezdték emlegetni a zeneszerszámot.
A ruan hangszer külső formája egyszerű, fejből, nyakból és testből áll. Sárkányt és szerencsét szimbolizáló csontfaragást szoktak fűzni a hangszer fejére. A nyak két oldalán pedig négy húrt feszítenek ki. A teste egy hangszekrény. A ruan hangszer szerkezete, játéktechnikája és a készítéshez szükséges anyag sok vonatkozásban hasonlít egy másik kínai népi hangszerhez, a biba pengetős hangszerhez.
Az utóbbi években a zenei szakértők továbbfejlesztették a ruan hangszert, sikerült kifejleszteni egy magas, egy közepes és egy mély hangzású ruant.
2008 január 2. | Szerző: Melange
Kínai pengetős hangszer: a ruan
A Fáklyaünnep a délnyugat-Kínában élő kisnemzetiségek hagyományos ünnepe, ez a zene lefesti, hogy a yi és bai nemzetiségiek egész éjszak énekelve táncolnak, mindenki vidám és izgatott.
A ruan egy kínai pengetős népi hangszer. Az időszámításunk kezdete előtti III. században, a Qin-dinasztia korában alkották meg ezt a hangszert, ezért qin bibának nevezték el.
Van egy ruan eredetéről szóló mese: az időszámításunk kezdete előtti II. században, a Han-dinasztia Hanwu királya ezt a hangszert ígérte a lányának, aki Wusun országban ment férjéhez. Wusun ország Nyugat-Kínában, Xinjiangban található, ahol egy kazah népcsoport él. A hosszú úton a királylányra erős honvágy tört, ezért Hanwu király azt ígérte, hogy a hangszerkészítők egy olyan hangszert, azaz ruant készítenek neki, amellyel lóháton tudnak játszani.
Az időszámításunk szerinti III. században egy neves zenész nagyon jól tudott a qin biba pengetőhangszeren játszani. Az emberek nagyok kedvelték előadását, ezért lassan ruanként kezdték emlegetni a zeneszerszámot.
A ruan hangszer külső formája egyszerű, fejből, nyakból és testből áll. Sárkányt és szerencsét szimbolizáló csontfaragást szoktak fűzni a hangszer fejére. A nyak két oldalán pedig négy húrt feszítenek ki. A teste egy hangszekrény. A ruan hangszer szerkezete, játéktechnikája és a készítéshez szükséges anyag sok vonatkozásban hasonlít egy másik kínai népi hangszerhez, a biba pengetős hangszerhez.
Az utóbbi években a zenei szakértők továbbfejlesztették a ruan hangszert, sikerült kifejleszteni egy magas, egy közepes és egy mély hangzású ruant.
Oldal ajánlása emailben
X