Pekingi csillagvizsgáló

• Melange
• 2008. február 3. vasárnap

  Pekingben egy különböző történelmi

korokból származó bronz csillagászati eszközeiről híres 562 éves

obszervatóriumot renoválnak.

A pekingi csillagvizsgáló tetején

különböző korszakokból származó bronz csillagászati eszközök találhatók

a Nap, a Hold, a bolygók és csillagok pozíciójának mérésére. A 562 éves

pekingi csillagvizsgáló két hónapig tartó renoválása 60 ezer euróba

kerül.

 



A Ming és a Quing dinasztiák idején királyi obszervatóriumként működött épület tetején található

mérőeszközök még a teleszkóp feltalálása után is kiszolgálták a

csillagokat kémlelőket.



 

A kínai csillagászat több évszázadon át részletesen követte a szokatlan csillagászati eseményeket:

• Az ókorban a császári csillagászok voltak az uralkodói hatalom
  
  egyik legfontosabb közigazgatási szerepkörében. Jelentőségüket
  
  pontosan jelzi, hogy amikor Hi és Ho asztronómusok elmulasztották a
  
  napfogyatkozás észlelését (i. e. 2137. október 22-én), a császár
  
  kivégeztette őket.
• Egy kínai  csillagász, bizonyos Csu Kong már i. e. 1100
  
  körül viszonylag pontosan megmérte az egyenlítő és az ekliptika
  
  hajlásszögét (Eredménye 23° 54′ 02″).
• Már az i.e. 7. századtól készültek különböző kínai csillagászati feljegyzések az üstökösökről.
  
  
• Az első csillagkatalógust is kínaiak állították össze i. e. 355 körül.
  
  
• A Világmindenség térben és időben is végtelen természetét i. sz. 120 körül a kínai Csang-Heng írta le.
  
  
• A Song-dinasztia levéltárában őrizték meg azt a feljegyzést,
  
  mely az 1054-es szupernóva-robbanásról közölt hiteles leírást (1054.
  
  július 24.). A Taurus csillagképben megfigyelt vendégcsillag robbanása
  
  a modern csillagászati kutatások szerint a Rák-köd (Crab Nebula)
  
  kialakulásának kiváltó oka volt.