JIE peking déli részén fekszik és a legnagyobb nemzetiségek lakta
terület a kinai fővárosban, ahol 22 nemzetiség 50 ezer tagja él,
közöttük 10 ezer HUI. Ezért NIU JIE-t, HUI nemzetiségi kerületnek
nevezik.
A NIU JIE ut hat száz méter hosszú és negyven méter széles. Az út
szélén 43 öreg fa áll, valamint a mecset, amely a legrégebbi mecset
Pekingben.
A mecset épitése szorosan kapcsolódik a pekingi muszlimok
történelméhez. Aki az itteni muszlimok történetét akarja vizsgálni,
annak először a NIU JIE mecsetttel kell foglalkoznia. A mecset és a
muszlimok sorsa összeforrott egymással.
A NIU JIE mecsetet 996-ban kezdték el épiteni. A Ming
dinasztia idején, 1427-ben kibővitették a templomot. 1442-ben aztán fel
is ujitották és 1474-ben egy magasrangú hivatalnok kérte a császártól,
hogy adjon nevet a mecsetnek. Igy lett a hivatalos császári neve: a
muszlim vallás szertartásainak temploma. A pekingiek hagyományosan NIU
JIE mecsetnek nevezik.
938-ban Liao császár elfogta Pekinget és uralma alá hajtotta
egész észak-Kinát. A Liao dinasztia idején már éltek Pekingben
muszlimok. A háborúk során ugyanis a császár több muzulmán országot is
elfoglalt. Boszi, Dashi, Kaszihan és más fejedelemségek követségeket és
ajándékokat küldtek a kinai császárnak. A történelmi adatok szerint
1021-ben egy liaoi hercegnő összeházasodott egy muszlim herceggel
Dashi-ban. A két nemzetiség ekkor kezdett el házasodni egymással. Ez
hozzájárult a politikai kapcsolatok és a gazdasági együttműködés
fejlesztéséhez, ugyanakkor előmozditotta az iszlám terjedését.
A politikai és gazdasági együttműködés fejlődésével az iszlám
elterjedt Kinában is. A fejedelmi követségekből sokan Kinában maradtak
és kinaiakkal házasodtak ? ezáltal terjesztették az iszlámot is. Ezen
kivül több iszlám hittéritő is érkezett Kinába. A történelem könyvek
szerint Kewamoding nevü muszlim hittéritő például Pekingbe jött, itt
megházasodott, egy kinai lányt vett el és le is telepedett. A
történelmi adatok szerint a 10. század közepén és végén Pekingben már
laktak muszlimok, vagyis HUI-ok.