1.0Chinahttps://china.cafeblog.huMelangehttps://china.cafeblog.hu/author/Melange/<img src="https://china.cafeblog.hu/files/hangzhou_city.jpg" class="blogkep"><br><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Hangzhou a kelet-kínai tengerparton, a Jangce alsó szakaszának alföldjén terül el. Északra a meglehetősen nagy Taihu tó, délre a Qiantangjiang folyó, nyugatra a kanyargós Tianmu hegység, keletre 200 kilométerre a Csendes-óceán található. A városhoz összesen 5 járás, 8 kerület, 33 út, 139 település, 95 község és több mint 4000 falu, több mint ezer lakónegyed tartozik. A 2000. évi statisztikai adatok szerint összlakossága elérte a hatmillió 150 ezret, belvárosáé pedig a hárommillió 730 ezret. Az évszázadok óta dél-kínai "vízi körülmények" között élő hangzhouiak ügyesek, merészek, nyájasak és vendégszeretőek.</span></span><br><img src="https://china.cafeblog.hu/files/Hangzhou_excursion.jpg" class="blogkep"><br><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Hangzhou az úgynevezett "Jangce kultúra" bölcseje. Ötmillió évvel ezelőtt a Jiande majomember-család a Tianmu hegységben élt. A 10-20 ezer évvel ezelőtti korszakban az előemberek idején már kialakult a hangzhoui alföld. Bebizonyosodott, hogy négyezer évvel korábban már éltek Hangzhou északnyugati részén.</span></p><p><img src="https://china.cafeblog.hu/files/Hangzhou1.jpg" class="blogkep"> </p><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">A Qinshihuangdi császár idején első ízben alakult ki a területen közigazgatási egység Qiantang néven. Hangzhounál az első városi funkciójú közigazgatást 589-ben alakították ki. 610-ben a Sui-dinasztia Yangdi császárának parancsára Pekingtől idáig ástak mesterséges csatornát, amely nagy jelentőséggel bírt Hangzhou gazdasági és kulturális fejlődését illetően.</span></p><p><img src="https://china.cafeblog.hu/files/HangzhouJune2005036.jpg" class="blogkep"> </p><p><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Hangzhou egyébként Kína 7 ismert császári fővárosának egyike volt. Legkorábban 907-ben létesített itt fővárost a Wu fejedelem. Ő több építményt emeltetett, fontosnak tartotta a vízgazdálkodást, fejlesztette a tengeri kereskedelmet Japánnal és Koreával. A Déli Song-dinasztia fővárosaként működő Hangzhouban már nagy forgalmat bonyolítottak le a vállalkozók.</span></span> </p><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">A Kínai Népköztársaság megalakítása után a városban a könnyűipari, textilipari, gépipari és élelmiszerfeldolgozási ágazatok alakultak ki, s as utóbbi időkben két korszerű, selyem- és textilcikkek piaca épült fel. Hangzhou egyébként selyméről is híres, az ország selyemgyártásának fontos központja. Az egyik hangzhoui specialitás a Longjing, magyarul a "Sárkánykút" a tíz legismertebb kínai teaféle közé tartozik.</span></p><p><img src="https://china.cafeblog.hu/files/lonjing.jpg" class="blogkep"> </p><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Hangzhou szépsége a Nyugati Tóra koncentrálódik. A hangzhoui Nyugati Tó Kínában a harmincegy azonos nevű tó közül a leglebilincselőbb.</span></p><br><p><img src="https://china.cafeblog.hu/files/westlake_hangzhou_2.jpg" class="blogkep"></p><p>          westlake<br> </p><p><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Zhu Ke-zhen egy neves kínai geográfus szerint a Nyugati Tó egy tizenkétezer évvel ezelőtti árvíz után süllyedés következtében keletkezett tó. Su Dong-po, egy meglehetősen nagy hírnevet szerzett régi költő művéből származik egy másik neve: a Xizi tó. Szépsége a császári dinasztiákban itt tisztséget vállalók érdemeihez is szorosan fűződött. Ők a tavon és a tó környékén mára nevezetessé vált rakpartokat, a tavon belül szigeteket emeltek. A mai Nyugati Tó 2,8 kilométer széles, 3,3 kilométer hosszú, átlagos mélysége 1,8 méter, vízterülete meghaladja az 5,6 négyzetkilométert. A Sudi és a Baidi rakpart 5 vízfelületre osztja az egész tavat. </span></span><br> </p><p><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">A Kínai Népköztársaság megalapítása óta Hangzhou Zhejiang tartomány fővárosi funkcióját látja el. A városi kormányzat az úgynevezett "Nagy Hangzhou, Nagy turizmus és Nagy szektor" irányelvű stratégiát vezette be. Manapság a Qiantangjiang folyó tiszta vizét vezették a tóba, tisztábbnak, átlátszóbbnak tűnik a víz. Mint a Világörökségek egyike, a Nyugati Tó egyre jobban lebilincseli a nemzetközi turistákat. </span></span><br></p><img src="https://china.cafeblog.hu/files/hangzhou11.JPG" class="blogkep"><div class="entry"> <p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Négy év építkezés után Kínában elkészült a világ leghosszabb hídja, ami a hangzou öböl felett ível át a</span><font color="#444444" face="Verdana"><span style="color: rgb(204, 153, 0);"> </span></font><span style="color: rgb(204, 153, 0);">Sárga-tengeren, és 80 km-re rövidíti le az utat Sanghaj és Ningbo iparvárosa között. A híd 35 és fél kilométer hosszú, a felépítése másfél milliárd dollárba került, és a forgalom jövő év elején indul meg rajta, amint végeztek a rajta áthaladó kétszer hatsávos autópályával.</span></p><p><img src="http://techszerki.blog.hu/media/image/hangzhouBay.jpg" alt=""></p> </div> <p> </p>rich